Tenger Média

Ligeti Lajos, a világhírű magyar tudós Attila hunjainak is a nyomába eredt és kihalófélben lévő nyelveket tanulmányozott Közép-Ázsiában.

Ligeti Lajos fotója a Sárga istenek, sárga emberek c. könyvéből

„Hasznos útmutatással szolgálhat ez a könyv (...) a magyar ősköltészet számos vitatott vagy fel sem vetett kérdésében.” – írja Ligeti A Mongolok titkos története előaszavában. Az általa megszerzett és lefordított történeti mű mérföldkő volt a keletkutatás történetében. A 120 éve született orientalista előtt most kiállítással tisztelegnek a Magyar Tudományos Akadémia Székházában.

Ligeti a régi Belső-Ázsia megismerését alapvetőnek tartotta a magyar őstörténet szempontjából. Erről A magyarság keleti kapcsolatai c. 1932-ben megjelent cikkében így írt:

"Bárha ma mindinkább kétségesebb, hogy a magyarság valaha Ázsiában élt volna, vagy ha élt is, hogy ottani tartózkodása huzamosabb, vagy jelentősebb lett volna, az mégis bizonyos, hogy azok a népek, melyekkel keleteurópai életének során érintkezésbe került, nagyrészt Középázsiából származtak el, hogy az az életmód, műveltség, melynek ott hosszú századokon át részese volt, nagyrészben szintén középázsiai eredetű. Keleteurópa s így őstörténetünk helyes megértése és értékelése céljából tehát mindenekelőtt ismernünk kell azt a földdarabot, amely sok tekintetben a forrás itt: Középázsiát, és Középázsia történetét, nagyjában a Kr. u. 10.-11. századig."

 Rengeteg könyve jelent meg, műveinek bibliográfiája több mint háromszáz tételből áll. Egyik legnépszerűbb kötete az 1940-ben látott napvilágot Attila és hunjai címmel. Az 1902-ben született és 1987-ben elhúnyt akadémikus a magyar orientalizmus egyik apostolának tekinthető, aki olyan népszerű írók útját is egyengette, mint a később sci-fi íróként ismerté vált, te kelet-kutatóként indult Lőrincz L. Lászlóét.

A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ Keleti Gyűjteménye szervezésében létrejött kiállítás 2023. február 15-ig nézhető meg az MTA Székházában, V. Széchenyi István tér 9.